EKK Infokommunikációs Államtitkárság

Bevezető (Archív)

Dr. Baja Ferenc

Az elmúlt években Magyarország jelentősen előrelépett az elektronikus kormányzati szolgáltatások kialakítása és fejlesztése terén. Az egyre magasabb színvonalú e-közszolgáltatások népszerűsége folyamatosan nő: napjainkban az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz több mint 1200 kormányzati intézmény csatlakozik; az Ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők száma meghaladja a 650 ezer főt; a Kormányzati Portál számtalan információs és tájékoztató szolgáltatást nyújt, látogatói évente mintegy 200 millió letöltéssel igazolják használhatóságát; a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot az indulásától számítva több mint 2,5 millió érdeklődő kereste fel; az Európai Unió által is leggyakrabban keresettnek ítélt 20 szolgáltatás Magyarországon is elérhető elektronikusan. Az e-közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyének növelése érdekében jelenleg 1208 eMagyarország pont áll az állampolgárok rendelkezésére. 

A Miniszterelnöki Hivatal együttműködésben a közigazgatás intézményeinek széles körével alakította ki az Informatikai Átfogó Stratégiát annak érdekében, hogy az előttünk álló kihívásokra a legszélesebb szakmai konszenzus alapján találjuk meg a megfelelő válaszokat. Elkötelezettek vagyunk a kormányzaton belül a szigetszerű informatikai rendszerek megszüntetésében, valamint a rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok közötti adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását lehetővé tevő egységes, egymással együttműködő kapcsolódások terjesztésében. Növelni kívánjuk az informatikával támogatott integrációt a költséghatékony kormányzati működés érdekében.

Meggyőződésünk, hogy a közeljövő szolgáltatásainak tervezését a felhasználói igényekre kell építeni, hiszen bármely fejlett közigazgatási szolgáltatás csak akkor éri el célját, ha azt széles körben használják. Ezért az egyes területek továbbfejlesztése, az infrastruktúra és a szolgáltatások bővítése mellett hangsúlyt fektetünk a társadalmi és gazdasági fogadókészség és tudás kiépítésére, az állampolgárok és vállalkozások IKT felzárkóztatására is.

Az Európai Unió e-közigazgatási politikájában a racionalizálás, a szolgáltató-oldali folyamatok átalakítása, a páneurópai szolgáltatások kialakítása mellett egyre fontosabbá vált az intelligens, személyre szabott, állampolgár-központú szolgáltatások biztosítása. Bár az EU kiemelten kezeli az e-kormányzat és a szolgáltató állam kiépítését, minden tagállamnak egyedileg kell megtalálnia a saját útját a közigazgatással szemben jelentkező kihívások, feladatok megválaszolásában; mindehhez a stratégiai látásmód, a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítása nyújt nagy segítséget.

Ennek jegyében indult el az a többlépcsős stratégiaalkotási folyamat, amelynek során létrejött egy átfogó munkaprogram, az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv. A Stratégia célja egy minden résztvevő által közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőkép megfogalmazása, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad. A stratégiaalkotást követően a Stratégia megvalósítása is az érintett intézmények bevonását igényli, amelynek intézményesített formáját a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) 2007. évben történt létrehozása teremtette meg. A KIB alapvető feladata a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, a fejlesztésének összehangolása, valamint az együttműködési képesség javítása.

Az elektronikus közszolgáltatások kialakítására irányuló fejlesztések jelentősen támaszkodnak az EU által biztosított forrásokra. Így a stratégiaalkotás folyamata során fontos feladatot jelentett a stratégiai irányok meghatározása és a stratégiai háttér biztosítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és az Államreform Operatív Program (ÁROP) e-közigazgatást érintő fejlesztéseinek tervezéséhez. A gondos tervezést követően már a végrehajtás fázisába léphettünk, és elindult a Stratégiában, az EKOP-ban, valamint az ÁROP-ban lefektetett feladatok és fejlesztések megvalósítása. Sor kerülhet a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítésére és szolgáltatásainak fejlesztésére. A fejlesztés eredményeként erősödik a központi rendszer felületeinek és szolgáltatásainak ügyfélbarát jellege: a jövőben az ügyfelek könnyen átlátható és személyre szabott felületen kezelhetik a rendelkezésük alá tartozó adatokat, gyorsan hozzájuthatnak a számukra szükséges információkhoz, és kényelmesen intézhetik ügyeiket.

Kialakításra kerül az az információtechnológiai követelményrendszer, amely meghatározza az e-közigazgatási fejlesztések interoperabilitásához szükséges szabványosítási, technikai és szemantikai feltételeket. Segítségükkel ügyfélcentrikus, egységes, jól koordinált és költséghatékony fejlesztések valósulhatnak meg a közigazgatás különböző területein.

A kiépülő Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer az elektronikus (távoli) és a személyes ügyintézéshez egyaránt illeszkedő elektronikus fizetési szolgáltatást nyújt az állampolgárok számára. A rendszer alapjául szolgál a lehető legszélesebb körben elérhető negyedik szintű, teljesen elektronizált közszolgáltatásoknak.

Az ügyféltájékoztatás rendszere is további korszerűsítésre szorul. Hosszú távú célunk, hogy a jelenleg egyes hivatalokban széttagoltan működő, adott ügyekre szakosodott ügyfélszolgálatok helyett olyan ügyfélszolgálati centrumokat hozzunk létre, amelyekben egy helyen elintézhető minden közigazgatással kapcsolatos ügy.

A dereguláció keretében folytatódhat a kijelölt területeken a joganyagok szisztematikus áttekintése, az ügyintézési eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése, ezt követően pedig az eljárások elektronizálásra történő megalapozása.

Kiépítésre kerül a központi költségvetési intézmények gazdálkodási eseményeinek, - azok teljes életciklusán keresztül történő - kezelését biztosító Költségvetési Gazdálkodási Rendszer, amely naprakész adatok elérését teszi lehetővé a központi költségvetés likviditásáról. A rendszer támogatja továbbá a költségvetés tervezését, hozzájárul a nyilvános adatok szolgáltatásához, segítve ezzel az átlátható és hatékony kormányzat kialakítását.

A felsorolt, integrált kormányzati szolgáltatások kialakítására irányuló és az e-közigazgatás legfontosabb elemeinek rendszerszerű működését megalapozó horizontális programok mellett olyan jelentős ágazati rendszereket érintő fejlesztésekre is sor kerül, mint a cégbírósági rendszerek korszerűsítése; a civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának modernizációja; az anyakönyvi ügyintézés fejlesztése; az egyablakos vámügyintézés megteremtése, a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése; az adóalany-centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása; a földhivatalok ingatlan-nyilvántartási rendszerének korszerűsítése; az agrártámogatások kölcsönös megfeleltetésének kritériumrendszerét támogató központi informatikai rendszer kifejlesztése; elektronikus levéltár kialakítása; valamint az ügyféladatok ügyvéd, közjegyző és bírósági végrehajtó által elektronikus úton történő ellenőrzésének lehetővé tételéhez szükséges technikai feltételek megteremtése.

Mindezen fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az állampolgároknak és a vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon a személyre szabott, magasabb színvonalú közigazgatási interakciók kiválasztására, valamint - egy modernebb jogi környezet és szolgáltatásorientált kormányzat kialakításával - a kormányzati működésének hatékonysága is javuljon.

Bár az elért eredményekre építve a stratégiai irányok kijelölése megtörtént, sok teendő áll még előttünk, hisz az elkövetkező időszakban e célkitűzéseket - az EU források átgondolt, hatékony felhasználása mellett - meg is kell valósítanunk. A Stratégia által meghatározott egységes keretekbe illeszkedő fejlesztések révén a hazai közigazgatásnak is meg kell ragadnia a technológia nyújtotta lehetőségeket a közigazgatás működésének átalakításában, továbbfejlesztésében, hogy ezáltal Magyarország megtarthassa, illetve javíthasson az EU tagországok infokommunikációs-technológia fejlettségi középmezőnyében elért helyén.

A társadalomban az internet adta előnyök kiaknázásának jelentős korlátja a digitális írástudás alacsony szintje, az elektronikus kereskedelem valamint a korszerű IKT eszközök vállalati alkalmazásának alacsony elterjedtsége, továbbá a szélessávú internet-ellátottság tekintetében a hátrányos helyzetű településeken mutatkozó hiányosságok. Az elkövetkező években tovább kell erősítenünk az infokommunikációs technológiák és a használatukhoz szükséges digitális kompetenciák elterjedését annak érdekében, hogy a közigazgatás belső működése hatékonyabb legyen és szolgáltatásaink az állampolgárok és vállalkozók igényeire fókuszálva, ügyfélbarát módon, mindenki számára korlátozás nélkül legyenek elérhetők. A jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a társadalom egésze részesüljön az internet előnyeiből.

Az IKT eszközökhöz való hozzáférés és azok megfelelő alkalmazása tehát aktív, tudatos állampolgárt és versenyképes vállalkozást jelent. Az államnak ezért alapvető érdeke az, hogy az infokommunikáció által nyújtott előnyökből azon rétegek is részesüljenek - legyenek azok állampolgárok vagy vállalkozások - amelyek valamilyen okból kifolyólag jelenleg ezekhez az eszközökhöz nem, vagy korlátozottan férnek hozzá. A fenti célkitűzések eléréséhez a kormányzat elkötelezettsége mellett a vállalkozások, a civil szervezetek és az állampolgárok együttműködése is elengedhetetlen.

Dr. Baja Ferenc
kormánybiztos

Módosítva: 2009. január 13.

Forrás: EKK